A hazajövetel után pár hétig nem nagyon szabad a babát kivinni, mert még nem„települt rá az immunrendszer”. Ilyenkor csak pár rokon jöhet rövid látogatásokra, meg igazán ez az időszak arra szolgál hogy az apa-anya-baba trió összeszokjon.
Aztán letelik az a pár hét, és jöhet a rokonlátogatás. Ezzel együtt jönnek a nagy kérdések.
Mit érdemes magunkkal vinni?
Hogy öltöztessük fel? – Mert oké, plusz egy réteg mint ami rajtunk van. De vastag vagy vékony plusz egy réteg?
Ennek az a vége, hogy a gyerek, mint egy eszkimó be van öltöztetve. Mozdulni se tud. (Még jó, hogy ilyenkor nem is nagyon akar.)
A táskába 2 hétre elegendő tápszer van, a gyerek összes játéka, pótruhához, pótruha, egy teljes csomag pelenka. Mindenre felkészülsz.
Így mint egy felmálházott szamár neki indulsz rokont látogatni. Mi egy hétre nyaralni nem mentünk annyi cuccal mint a gyerekkel rokont látogatni 2 órára. Na jó ez költői túlzás, de értitek a lényeget. És persze a bepakolt cuccok 90% -hoz hozzá sem nyúlunk. Aztán ahogy telnek, a hónapok ez a mennyiség csökken és rájöttök, hogy mi az ami fontos. Így a felesleges dolgok otthon maradnak. De én úgy vagyok vele, legyen a kocsiban a gyereknek minden, lehessen átpelenkázni, megetetni. „A kocsi elbírja.”- szokta mondani az apám. Ha kaja, pelenka van, nagy baj már nem lehet.
Bár nem tagadom, előfordult, hogy annyira siettem öltöztetni a kisfiam, hogy csak a kocsiban vettem észre, nincs rajta cipő.
Szerencse, hogy még nem tud járni!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: