Amíg itthon volt a párom átvállalta, ha épp a szagok és látvány miatt kicsit elgyengültem, de most, csak nem várhatok vele estig!
Ott voltam tehát én, a gyerek, és a kakis pelus. Cselekedni kellett. Csak jelzem, erről nincs youtube videó, hogy mi a teendő. (Lehet, készíteni kellene egyet?)
Vetkőztetés, pelus-bontás, és jön a szag. Az egész gyerekfenék barna. Vegyem ki a pelenkát, hajtsam fel, hova tegyem a kakis törlőkendőt? Csak két kezem van, az egyikben a gyerek lába! Ő meg közben ficánkol, a feje fölött lévő képet akarja leakasztani a falról. (Néhányszor már sikerült neki, szerencse, hogy textilből van.)
Fél doboz nedves törlőkendővel sikerül letakarítani. Jöhet a tiszta pelus, a kenőcs, és már készen is vagyunk, hacsak …. hoppá, a szabadságot vagy a tiszta pelust kihasználva indul a pisi. Ennek azért fiúknál vannak előjelei, de résen kell lenni, mert különben ruhacsere babának, papának és még nagytakarítani is kell. Hát, nem könnyű.
A nagyszülőknél a „nyakig sz….” nem okoz még csak fejtörést sem. Nagymama hóna alá csapja a gyereket, és kb 2 perc alatt megismertetve őt a zuhannyal végez. (Lehet, én is bevezetem ezt a módszert.)
De mire idáig jutnék, megtanulom, mit mikor, hogyan a legpraktikusabb.
Hiába: „Gyakorlat teszi a mestert!”- még ebben is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: